Ősz

ŐSZ

Talán valahol mélyen kódolódik az a pillanat amikor megszületik az ember. Ehhez a pillanathoz társulnak színek, érzések, illatok, helyszínek. Lehet ez az érzés jön elő mind ősszel bennem.

Október a születésem hónapja.

Az erdő varázslatosan színes ünneplőbe öltözik, hogy még egyszer megmutassa a csodát mielőtt megpihen a hó súlya alatt.

Szeretem az őszi erdőt. A szarvasbőgés után szellembikává változó gímek átadják a nász terepet a muflonoknak. Az egymásnak futó kosok csigájának csattanása messziről visszhangzik a völgyekben.
Távolról égi vándorok halk  gágogása hallatszik, amint erőteljes szárnycsapásokkal repülnek a horizont felé.

A hűvös hajnal után melegen süt már a nap. Megtörik a fénye az ezernyi színes levélen akik még egy pár nap haladékot kapva kapaszkodnak az ágakon. Majd földre hullva  bársony szőnyegként takarják el az elmúlás színpadát.

Léptem nyomon újabb és újabb csodákba botlunk. A természet nem fukarkodik a változatosságban. 

Csak észre kell venni, ott kell lenni.

Az élmény felerősödik ha a legféltettebb kincsünknek is megtudjuk mutatni ezt a csodát...