2008. január 9., szerda

Ölyvek





Ma reggel igen hideg volt. Még mindig erős köddel. Megfogadtam már annyiszor, hogy ilyenkor nem fotózok. De kicsábultam a leskunyhóba. Még sötétben elhelyezkedtem, vártam a fények megjövetelét. Hihetetlen színkavalkáddal ragyogta be a felkelő nap a zúzmarás tájat. Még az esti szürkületben észrevettem az erdei tisztás szélén fázósan gubbasztó ölyveket.
Hamar rárepültek a csalira. Majd egymást zavarva, kergetve próbálták távol tartani a csalitól a másikat.Mikor valamelyik egy pillanatra is tudott volna a prédából szakítani azonnal rácsaptak. Tolták, rúgták egymást. Szétterpesztett szárnyakkal védekeztek a másik támadása ellen. Néha egészen közel kerültek a leskunyhó üveglapja elé. 2-3 méterről figyelhettem a borzas, deres tollú madarakat.
Sajnos a borult ködös idő nem tette lehetővé a normális fényképek készítését. Így a meddő próbálkozás után gyönyörködtem a harcos jelenetekben. Készült egy két statikus kép, hogy az élmény dokumentálva legyen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése