A mai hajnal ismét a rókavárnál virradt rám. De most északi irányból közelítettem meg a sziklafalat, így felülről tudtam észrevétlenül meglesni őket. Óvatosan megközelítettem a szikla peremét és hasalva lenéztem. sehol sem láttam a kicsiket. Majd egy kis idő múlva meghallottam, hogy egészen kint az erdőben a fák között játszanak. Az ágak között hol itt hol ott pillantottam meg őket. Észrevettem, hogy az anyuk is ott van velük. Elhelyezkedtem a sziklafal egy kiugró peremén, feltámasztottam az objektívet a pulóveremre és fekve vártam, hogy majd visszajönnek a sziklák közé.
Jó fél óra várakozás után az anya róka gondolt egyet és elindult oldalt a sziklafalat megkerülve felém. Nem vett észre csak mikor kattant a fényképezőgép zárja. Szerencsére óvatosan továbbállt a kicsik semmit nem vettek ebből észre. Az egyedül maradt rókatestvérek is biztonságosabbnak látták ha visszahúzódnak sziklafal közelébe. Erre vártam. Sajnos nem a legjobb perspektíva volt így felülről fotózni, de legalább nem szúrtak ki olyan gyorsan. Elég óvatosak voltak a kis rókák, bizalmatlanul tekingettek felfelé, de nem menekültek el egyből a sziklaüregekbe. Így sikerült róluk egy pár képet készítenem.
A délelőtt gyorsan elrepült ahogy melegedett az idő elhúzódtak pihenni..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése