Kőtenger

Abasártól Észak-keleti irányba található a Tekeres-völgy és a Vár-völgy között egy hordalék kúp. Neve Tatármező.
A Déli Mátrából lefutó patakok építették az elmúlt pár millió évben. A Tatár-mezõ a Mátra, egyúttal hazánk legegységesebb, bontatlan, durva anyagból felépülõ hordalékkúpja leglátványosabb iskolapéldája a középhegység elõteri hordalékkúpjainknak.
A földtani jellegzetessége és a rajta található sajátságos növényvilága védettséget érdemelne.

Ha tovább haladunk Északi irányba a Nagyserpenyő nevezetű völgybe érünk. A völgyet teljes hosszában ( kb 1200-1300m) kőgörgetek, kőtenger borítja. Helyenként már szigetszerűen beerdősült. De jól kivehető a korábbi nyomvonala ilyen helyeken is.
Tavasszal a hóolvadást követően hallani ahogy patak csörgedezik mélyen a kövek között.
Különös hangulata van ha köveken ugrálva végig "sétálunk" a völgyön. Az alsó részeken csak bokrok határolják, egy egy köris, fehérnyár, tölgyfa kíséretében. Fentebbi régióban már egészen behatolt az erdő a kövek közé. Itt már szálerdő jellege van csak épp a talaj hiányzik. Az állandó árnyék és a kövek között csörgedező pataknak köszönhetően mindent elborít a gyönyörű mély zöld moha.
Az idilli nyugalmat egy egy muflon csapat füttyentése zavarja meg. Majd látjuk ahogy akrobatikus ügyességgel futnak át a köveken.
De korábbi élet nyomait is fel lehet fedezni ha figyelmesen járunk. Számtalan eltört vagy félbehagyott malomkövet találni. Gondolom itt a helyszínen elkezdték kifaragni és ha nem sikerült az maradt is itt.
Érdekes látni, hogy ezt a követ vajon mikor faragta ember?
Korábbi életek igen nehéz és kemény munkáinak nyomai..
A Kőtenger minden évszakban más arculatát mutatja. Nekem legjobban a ködös napokon tetszik.
Ilyenkor nem látni a határoló bokrokat fákat és valóban tengerszerűen veszik bele a ködfátyolba..

Bővebben és geológiailag pontosabban olvashatjátok,
Csapó Tamás: A Mátrai Serpenyő-völgy és környéke című írását.