Ősz

Egész heti meló után már elvonási tünetek jelentkeztek.
Így egy gyors elhatározást követően, délután kirándulni mentem.
Viszonylag későn indultam így csak közvetlenül a falu "felett" lévő Rónya-oldalt céloztam meg.
Elérve az erdőhatárt, két őzet keltettem fel a magas fűben. Kecsesen szökkenve távolodtak tőlem.
Az erdei úton csendben tudtam haladni, így jól hallottam a keresgélő fekete rigók jellegzetes avarcsörgő hangjukat. Majd az egyik kanyarban szinte belebotlottam egy nagyobb avarcsörgő állatba. A vaddisznó úgy elmerült a makk keresésben, hogy nem hallotta meg a közeledésemet. De annál hamarabb megérezte a felé fújó széllel vitt ellenség szagát. Így az idilli kép hangos horkantással megszakadt.
Tovább haladva még két turkáló disznót láttam, de őket már a sűrű bozótos részen.
Ideálisan fújt a szél. Pont olyan hangosan, hogy elnyomja az erdei úton haladás zaját, de az erdőben lehulló avar zörgését még jól halhattam. Így csak fülelni kellett, hogy észrevegyem a közelben keresgélő vadakat.
Hamarosan 3 középkorú kost szúrtam ki. Jó széllel, óvatosan 25-30 méterre közelítettem meg őket. Száraz füvet legeltek. Az egyik észrevett a bokrok takarásán keresztül, de ahogy nem mozdultam egy idő után megnyugodva folytatta a kajálást.
Reménykedtem ,hogy már elkezdődött az üzekedés és láthatok valami csigacsattogást de még ennek semmi jelét nem érzékeltem. Egy távoli vegyes mufloncsapat is békésen legelészett.
Kényelmesen elhelyezkedtem és élveztem a langyos őszi délutánt. A kosok jöttek mentek előttem. A fényképezőgép zaja egyáltalán nem zavarta.
Egy kis idő után a szemközti hegyoldalon szarvasokat vettem észre. Két fiatal bika, két tehén és egy borjú csipegetve a bokrok rügyeit halad a völgy felé. Óvatosan otthagyva a muflonokat közeledtem feléjük. Mikor nagyjából "egy magasan" voltunk a köztünk lévő távolság 150-200 méter volt. légvonalban.. Én az egyik domboldalon, ők a szemben lévő dombélen szedegettek. Őket megsütötte a lemenő nap fénye én árnyékban voltam.
Ideális fényviszonyok..
Érdekes, hogy egyáltalán nem legeltek mint a muflonok. Szinte csak a bokrok rügyeit csipegettek. Igaz a télre készülő rügyekben, jóval nagyobb tápérték van ebben , mint az elszáradt nyári szénában.
Sajnos közelebb nem bírtam kerülni hozzájuk, mert egy avarral teli, bozótos völgy volt köztünk. Így amikor beértek egy nagyobb fás részbe elindultam hazafelé.
Már erősen szürkült mikor turkáló vaddisznó család közepébe sikerült keverednem. A koca hangos fújással jelezte, hogy észrevett. Majd halk búgó hangon elkezdte hívogatni a malacokat. Megvártam míg összeálltak és távolodtak. Az egyik malac közvetlenül mellettem szaladt el..
Fél órás sétával visszaballagtam a faluszélén hagyott autóhoz.
Egy igazán szép, kellemes őszi délután volt. Talán az esti hideg, vagy a közeledő tél mozgatja már korábban a vadakat...