Jó lassan járni...

Néma bőgés

2011-09-24T10:26:00.000-07:00

Ma délután lemondta a vadászatot a vendég akit kísértem volna. Mivel már teljes harci díszben vártam rá így fogtam a fotócuccot és kimentem kirándulni.
Bár az elmúlt napok elkeserítő tapasztalata, hogy a nagy meleg és a szárazság miatt nagyon rapszodikusan bőgnek a bikák. Azt is csak teljes sötétségben teszik.
Ma sem volt másként...
Kitartottam erős szürkületig, amikor már fotózni nem lehetett.
Egy darab bőgés nem volt. Az autóhoz visszafele sétálva hallottam egy távoli nyekergést.
A szokásosnál is gyengébb vadmozgás volt. Egy ünővel futottam össze egy bozótos erdei úton. Úgy meglepődött, hogy 3 képet is engedett magáról készíteni.
Majd kiérve a következő domboldalhoz én lepődtem meg. Egy dámbika legelészett a szemközti völgyben. A Mátrába nem láttam még ezt a szarvasfélét. Sajnos nagyon messze volt és nem túl szerencsés környezetben. De meg kellett örökíteni, nehogy azt mondják, hogy csak képzelődtem...

Leégett a Rekettyés.

2011-09-23T09:50:00.000-07:00

Szomorú aktualitása van a mostani bejegyzésemnek.
Hevesvezekény határában leégett a Rekettyés.
Ezen a területen szoktuk megrendezni a gyűrűző tábort. Most a táborhelyén lévő kis erdő aljnövényzete teljesen kiégett. Sajnos úgy néz ki, hogy nagy fák egy része is elpusztult.
A környék nádasa is tüzet fogott így gyorsan terjedtek a lángok.

A nádas közelébe, a 3 éve épített leskunyhónk is a tűz martalékává lett.
Ennek a leskunyhónak az elkészülte után kezdtem el ezt a bloggot rendszeresen írni...
A leskunyhónk elvesztése nem szakítja meg ezt a folyamatot.
Sőt újabb tervek, újabb leshelyek fognak készülni..

Gyűrűzőtábor Hevesvezekény

2011-08-19T11:34:00.000-07:00

Gyűrűzőtábor akkor Hevesvezekény.
Lenyűgöző környezet, múltidéző hangulat, kedves házigazdák, madarak, szúnyogok, tábortűz...
Kell más egy hangulatos táborozáshoz?

Mindig meglepődöm, hogy mennyire megnyugtató ha az ember hasonló gondolkodású, természetszerető emberek társaságában tölt egy pár napot.
Esti beszélgetések a tábortűz kavargó füstje mellett. Felidézve a régmúlt tanyasi élet mindennapjait. A mindennapok problémáit, élményeit...
De azért madarásztunk is.=)
Én néha fényképezőgéppel. Bár inkább kirándulás jelleggel, élvezve a mocsárvilág jellegzetes illatát, hangulatát.
Különös kontrasztot ad a tábor elhelyezkedése, hogy a kisebb erdőfolt egyik oldalán egy vizenyős nádasos terület húzódik. A maga élővilágával.
A másik oldalon kitekintve az "erdőből" a sóvirágok lila alapszínével festett szikes Alföldi jellegű füves puszta terül el.
Rengeteg fotótémával. De mikor velem van a nagy objektív akkor a virágok, pillangók makró világa a háttérbe szorul.
Így csak egy két naplementés, pókhálós kép született.
Igen, erre külön napokat kellene szánni. De nem madarászás közben.=))

Munka

2011-06-14T13:27:00.001-07:00

Sajnos nem sajnos a munka elveszi minden szabadidőmet. Így volt ez az elmúlt vasárnap is. Egy másik szigetre mentünk át megnézni egy későbbi házfelújítás helyét.
Mivel a nagy vitorlásunk már valahol a Földközi tengeren pihen, így kenuval eveztünk át a másik szigetre, Vargö-re.
Gondoltam viszem a kisgépet magammal, hogy egy két jellegzetes Svéd tengerparti képet készítsek. De a víz felől egyhangú volt a part, így hamar eluntam a fotózást.=)
Viszont az a ház nagyon tetszett ahol majd dolgozni fogunk. Főleg az udvara. Gyönyörű hatalmas fák, több-száz éves támfallal védett erdei kis út.. Igazi vadregényes, kincskereső terület.
Szívesen átnézném fémkeresővel.=)
A ház bejáratánál lévő teraszról gyönyörű kilátás volt az előtte elterülő kis tengeröbölre.

Madárgyűrűzés

2011-02-22T10:51:00.000-08:00

A hétvégén a Heves Megyei csoport kemény magja madárgyűrűző napokat tartott.
A helyszín, Parádsasvár Flóra apartman vendégház udvara. Itt egy meglévő madáretető környéke lett behálózva, madáreleséggel kibővítve.
A pénteki megérkezés, hálóállítás, beköltözés beszélgetés jegyében telt el.
Szombat reggel az első halóellenőrzés során annyi madarat fogtunk, hogy a kiszedés idejére az egyik hálót össze is kellett húzni. A nap folyamán kisebb nagyobb hullámokban elég szépen "fogtuk" a madarakat. A széncinegék egyértelműen uralták a napot.
132 példány 9 faj között osztozott a nap végére.
Nekem a fenyőpinty volt a favorit.
A vasárnapot, az éjjeli havas eső miatt összefagyott háló kibogozásával kezdtük. Megpróbáltuk meleg vizzel kiolvasztani. De még így is sok kis jéggömb maradt a hálón, egész nap riasztva a kismadarakat.
Úgy érzem a 188 db gyűrűzött madár nagyszerű eredménynek tekinthető. Végül 12 fajt sikerült egész közelről szemügyre vennünk.
Érdekesség volt a Hegyi fakúsz, Fenyőrigó, gyerekeknek a meggyvágó...

Szikrázó tél

2010-12-29T18:28:00.000-08:00

Ma igazán ideális nap volt a fotózáshoz.
Szikrázó napsütés, kemény hideg, jó kis hó.
Na és persze alanyok is kellenek a jó képhez. Azokban sem volt hiány.
Bár szarvas még mindig csak mutatóban látok. Azok is fiatalok és mesze elkerülnek..
Na de nem baj a kedvenc birkáimat lestem meg újra. Ha már ennyire koncentráltan vannak az etetők környékén megpróbáltam dokumentálni az öreg kosokat közülük.
Így legalább összetudom hasonlítani őket a későbbi vagy a nyári képeken. A tél hiába "szelídíti" meg nem volt könnyű dolgom. Hol az acsarkodó disznók kergették el őket, hol a szelem változott meg és kúszhattam odébb. És a helyenként igen sűrű bozótos sem könnyítette meg a dolgom.
Na de 4-5 órányi fagyoskodás, kúszástól átázott gatyám, kabátujjam ellenére is sikerült egy jó pár kosról képet készítenem.
Nap zárásaként még egy jó kan is lencsevégre került ahogy próbálja becserkelni a hőn áhított asszonyát.=)

Végre Tél!

2010-12-19T22:44:00.000-08:00

Valahogy az élet mindig úgy hozza, hogy hazánk legmagasabb pontja közelében mintha gyengébb lenne a tél mint máshol. Hetek óta mást sem hallani, hogy mekkora hó esett Zalába, Borsodba.
Itt meg csak eső, sár...
De végre itt is tél van!
A délután úgy alakult, hogy még is kimehettem a közeli vadászterületre. Mert a múlthéten még úgy volt, hogy a hétvégén disznóhajtás lesz. Így ott kellett volna segédkeznem. De elmaradt a buli, így maradt a vértelen vadászat.
Mikor tartósan hó borítja a hegyoldalakat a muflonok lehúzódnak a völgyekbe. Szedres, bokros területeken csipegetnek rügyeket, kaparjak a hó alól a száraz füveket. Gondoltam végigjárom a "tuti" helyeket.
A Rónya-oldalt megmászva csak két kost sikerül felzavarnom. Sajnos túl hideg volt így nagyon hangos volt a havon cserkelés. Minden egyes lépés éles nyikorgással kiáltott bele a tájba.
Hamar irány változtattam és a közeli Tekeres patak völgyét céloztam meg. Jól sejtettem, hogy még mindig elég bő vízzel és kellően hangos csobogással folyik a hegyi patak.
Így már könnyebben mozogtam, hogy a lépések zaját elnyomja a patak hangja.
Még a gerincről kiszúrtam, hogy a vadföld végén jó kosok csipegetik a bokrokat. Óvatosan rájuk közelítettem. Egy két kép után tovább mentem, hogy megkerülve a csapatot közelebb kússzak hozzájuk.
Menet közben jöttek mentek a muflonok az úton. Egy jó helyet találva meglapultam és innen figyeltem őket. Egy közeli szóró csalta ennyire össze őket. 8-10 jó kos, egy pár fiatal, egy kisebb csapat jerke, bárány volt szétszóródva előttem.
Nem messze lévő szóróról vaddisznók éles visítása, harca hallatszott. Közelebb kúsztam hozzájuk. A bozótos területen szétszóródva, turkáltak, kergetőztek . Búgás idején a kanok harciasan viselkednek. Az amúgy máskor a magány kereső nagy kanok ilyenkor csatlakoznak a kondához. Fényes nappal is össze lehet velük futni kis szerencsével.
Sajnos igazi jó verekedést csak bokrok takarása mögött láttam.
De így is nagy élmény volt megfagyva lapulni 20-30 méterre mázsás kanoktól...

Tápiószecső

2010-11-07T00:18:00.000-07:00

Többszöri tervezés és módosítás után ma összejött a jó idő, a szabadidő és a halastó is le volt engedve..
Délután elugrottam Miki haveromhoz Dányba.
Innen továbbmentünk a Tápiószecsői halastavakhoz. Ahol a II.-s tavat egy hete elkezdték leengedni, lehalászni.
Egy gyors lesátalakítás, nádvágás majd elfoglaltuk a helyünket. Sajnos a tómederben még elég nagy vízfelület volt így a madarak nagy területen voltak szétszóródva.
Nagy kócsagok, szürke gémek, szárcsák, távolban úszó récefélék.
Viszonylag hamar elfeledték a les körüli munkálatokat és elkezdtek óvatosan visszaszállni a les közelébe. Igazán közel nem jöttek, de így is nagy élmény volt ennyi kócsagot látni. Óvatosan lépdelve vadászgattak.
A távolban lévő madarak nagy riadalommal kaptak szárnyra mikor egy rétisas ereszkedett feléjük. De a sas csak a halakra volt veszélyes. Azok közül próbált kihalászni egyet.
A késő délutáni fények gyönyörű színeket varázsolt a víztükrön.

Megvilágítva az előttünk elterülő öbölrészt. Ahol egy közeli ágra jégmadár szállt.
Ideális távolság, meleg színek..
Mi kell még?=)
Örültünk is a lehetőségnek..
Balra kócsagok, jobbra jégmadár, naplemente...
Nem tudtunk betelni a látvánnyal. Nyomtuk a gombot amíg csak a közelgő sötétedés véget nem vetett a mókának.
Az utolsó fénysugarakban gyönyörködtünk, mikor már pakolászva Mikinek még egy kócsag egészen közel jött be, búcsúzóul.
Azt hiszem egy nagyon kellemes fotós, madarász nappal lettünk gazdagabbak.

Ősz

2010-10-29T19:56:00.000-07:00

Egész heti meló után már elvonási tünetek jelentkeztek.
Így egy gyors elhatározást követően, délután kirándulni mentem.
Viszonylag későn indultam így csak közvetlenül a falu "felett" lévő Rónya-oldalt céloztam meg.
Elérve az erdőhatárt, két őzet keltettem fel a magas fűben. Kecsesen szökkenve távolodtak tőlem.
Az erdei úton csendben tudtam haladni, így jól hallottam a keresgélő fekete rigók jellegzetes avarcsörgő hangjukat. Majd az egyik kanyarban szinte belebotlottam egy nagyobb avarcsörgő állatba. A vaddisznó úgy elmerült a makk keresésben, hogy nem hallotta meg a közeledésemet. De annál hamarabb megérezte a felé fújó széllel vitt ellenség szagát. Így az idilli kép hangos horkantással megszakadt.
Tovább haladva még két turkáló disznót láttam, de őket már a sűrű bozótos részen.
Ideálisan fújt a szél. Pont olyan hangosan, hogy elnyomja az erdei úton haladás zaját, de az erdőben lehulló avar zörgését még jól halhattam. Így csak fülelni kellett, hogy észrevegyem a közelben keresgélő vadakat.
Hamarosan 3 középkorú kost szúrtam ki. Jó széllel, óvatosan 25-30 méterre közelítettem meg őket. Száraz füvet legeltek. Az egyik észrevett a bokrok takarásán keresztül, de ahogy nem mozdultam egy idő után megnyugodva folytatta a kajálást.
Reménykedtem ,hogy már elkezdődött az üzekedés és láthatok valami csigacsattogást de még ennek semmi jelét nem érzékeltem. Egy távoli vegyes mufloncsapat is békésen legelészett.
Kényelmesen elhelyezkedtem és élveztem a langyos őszi délutánt. A kosok jöttek mentek előttem. A fényképezőgép zaja egyáltalán nem zavarta.
Egy kis idő után a szemközti hegyoldalon szarvasokat vettem észre. Két fiatal bika, két tehén és egy borjú csipegetve a bokrok rügyeit halad a völgy felé. Óvatosan otthagyva a muflonokat közeledtem feléjük. Mikor nagyjából "egy magasan" voltunk a köztünk lévő távolság 150-200 méter volt. légvonalban.. Én az egyik domboldalon, ők a szemben lévő dombélen szedegettek. Őket megsütötte a lemenő nap fénye én árnyékban voltam.
Ideális fényviszonyok..
Érdekes, hogy egyáltalán nem legeltek mint a muflonok. Szinte csak a bokrok rügyeit csipegettek. Igaz a télre készülő rügyekben, jóval nagyobb tápérték van ebben , mint az elszáradt nyári szénában.
Sajnos közelebb nem bírtam kerülni hozzájuk, mert egy avarral teli, bozótos völgy volt köztünk. Így amikor beértek egy nagyobb fás részbe elindultam hazafelé.
Már erősen szürkült mikor turkáló vaddisznó család közepébe sikerült keverednem. A koca hangos fújással jelezte, hogy észrevett. Majd halk búgó hangon elkezdte hívogatni a malacokat. Megvártam míg összeálltak és távolodtak. Az egyik malac közvetlenül mellettem szaladt el..
Fél órás sétával visszaballagtam a faluszélén hagyott autóhoz.
Egy igazán szép, kellemes őszi délután volt. Talán az esti hideg, vagy a közeledő tél mozgatja már korábban a vadakat...

Daruhúzás

2010-10-24T08:24:00.000-07:00

Egy újabb Tisza-tavi Madarász és Természetfotós Fesztivál.
Ez már a harmadik mióta megrendezésre kerül.
Poroszlón..
Jobban mondva a tavalyi helyszínen várakozva igen csak egyedül üldögéltünk. Hosszas keresgélés és telefonálás után kiderült, hogy Tiszaörvény, Szabics kikötőben van a "bázis".
Innen indultunk egy gyalogos madármegfigyelő túrára, Tiszavirág Ártéri Sétaúton.
Amit stílusosan egy komppal átkelve a Tiszán, közelítettünk meg.
A túra érdekes és szép helyeken ment végig, bár szívesebben cserkelnék itt egyedül, hajnalba.. Így 30 ember társaságában, színes rucis plázacicákkal, kiskutyákkal nem volt az igazi. De egy madarásznapot népszerűsítő eseményen azt gondlom ez megengedett.

Délután csatlakoztunk a karavánhoz és elindultunk esti darubehúzást megfigyelni a Hortobágyra.
Amire idén egy kicsit távoli helyszínen került sor. Nádudvar közelében.

Jó lenne ha a daruvonulást későbbiek során egy állandó helyszínen, lehetőleg természetes álcázóhelyről lehetne megfigyelni. Sajnos 40-50 ember már jelentős zavarás így csak távolról tudtunk gyönyörködni az égi vándorokba.
Az élmény így is megvolt. Szeretek az Alföldön kirándulni. Hegyvidéki madárfajokhoz szokott szememnek üdítő szinfolt egy-egy felreppenő kócsag, kiszáradt ágakon ülő kis kárókatonák, vagy az esti naplemente korongja előtt behúzó darvak látványa...

Szarvasles

2010-09-21T12:37:00.000-07:00

Az idei szarvasbőgés nagyon gyengén és rapszodikusan zajlik. Kevés bika szólal meg azt is éjjel teszik. Hajnalhasadáskor szinte azonnal elhallgatnak. Így a fotózás inkább csak hallgatózásba merül ki.
Érdekes hangulata van teljes sötétben 10-15 méterre lenni egy erőből harsogó szarvasbikához. Reménykedni, hogy kitart a hevessége a pirkadatik...
Sajnos ma sem láttam bőgő bikát. Hallani is nagyon keveset. Pedig a bőgési időszak legjavában vagyunk.
Évről évre gyengébb, szétszórtabb a bikák aktivitása. Talán az állomány elfiatalodása miatt nincs klasszikus nagy tehéncsapatok a bikák körül. És talán ezért nincs heves versengés tehenek kegyeiért... Ma is egy fiatal bikát láttam ami egy borjas tehenet hajkurászott. Némám, szó nélkül.
Gyönyörű idő volt. Az idei sok esőtől derékig érő fűtengerbe puhán hanyatt fekve gyönyörködtem a felettem termikező parlagi sasokban. Valami kíváncsiság hozhatta vissza felém állandóan őket. Szinte egészen rám csaptak annyira megközelítettek. Egy idei fiatal madarat tanitgatott az anya vadászni. Gyönyörű madarak...

Nyári hangulatképek

2010-06-05T10:07:00.000-07:00

Most nincs kedvem sokat irkálni, így csak ömlesztve egy kis nyári hangulat képek következnek...

uráli bagoly (Strix uralensis)

2010-05-19T19:16:00.000-07:00

Az elmúlt hetek rossz időjárása miatt többször elhalasztottuk az uráli bagoly költő odúk ellenőrzését.
Ma sem volt napsütéses kánikula, de összességében jól sikerült a nap.
A Mátra Tájvédelmi körzet munkatársaihoz csatlakozva megnéztünk egy pár költő odút és egy vándorsólyom költőhelyet. Az első odúnál már messziről halottunk a szajkók riasztását és az urali csattogó hangját. Az egyik fióka kint ült az odú peremén és álmosan leskelődött. A felnőtt madár tisztes távolból figyelte közeledésünket. Nem volt túl ideges vagy támadó kedvében, így sikerült róla egy-két képet készíteni.
Örültem a lehetőségnek , mert régi vágyam volt már erről a bagoly fajról képet készíteni. Mentem utána az elmúlt télen is elég sokak, de eredménytelenül. Másik 4 odút is megnéztünk de azokban nem találtunk madarat. Bár ha macskabagoly költött bennük azok már kirepültek.
Ezután a "vándorsólymos" szikla következett. Itt az egyik szülő szinte azonnal kiszúrt és folyamatosan fölöttünk körözve hangosan méltatlankodott, hogy mit keresünk a költőterületén. A fiókákat nem láttunk mert viszonylag mélyen, egy sziklaüregben voltak, de biztató jelek arra engedtek következtetni, hogy sikeres az idei költés. Hazafelé még ránéztünk egy parlagi fészekre is. Itt egy felnőtt, gyönyörű idős tollazatú madarat láttunk a fészek közelében ülni. Azt hiszem eredményes napunk volt.

Eső, eső..

2010-05-17T22:57:00.000-07:00

Rég írtam és rég jutottam ki fotózni.
Ez utóbbi mondjuk nem teljesen igaz, mert fotózgattam az elmúlt hetekben is csak nem túl sikeresen, hogy publikáljam is.
Az utóbbi két hétben szinte folyamatosan esik. Keresztül húzva a májusi terveimet.
Vasárnap már nem bírtam a fényképezőgép hiányát és eső ide vagy oda kimentünk elázni. Megnéztük a környék kis patakjait, hogyan válnak folyókká. Döbbenetes, hogy a Mátrafüreden nyáron csak csörgedező patakocska, most egy szilaj alpesi hegyi zuhatagra hasonlított. Sajnos még mindig alapobjektív hiányban szenvedek, így csak kompakt géppel tudtam befogni a teret.
Azt is csak több képből összerakva..
Már egész jól megy a szabadkézi panoráma fotózás..=)

Tavaszodik

2010-03-21T13:15:00.000-07:00

Bár itt még tartja magát a hó meg a jég már érezni, hogy ide is megérkezik hamarosan a tavasz. A héten láttam az első csigaforgatókat Saltholmenben a kikötőben. a kanada ludak is már a fészkelő helyükön mozognak. A pehely récék búgó nászhangja ilyenkor szinte hozzátartozik a tenger hangjához. A seregélyek éles nyikorgással jelzik, hogy ők is megérkeztek.
Csak lenne már napsütés. A hosszú hideg, sötété tél után jól esne egy kis hazai tavaszérzés..

Énekes hattyú (Cygnus cygnus)

2010-02-13T09:28:00.000-08:00

Ma egy kicsit korábban végeztünk a melóval. Elmentem megnézni a Dönsö-i hidnál lévő öbölt. Az nincs befagyva és tegnap este a sötétben is onnan hallottam az énekes hattyúk hangját.
Már a hídról hallottam a madársereg hangját. Itt vannak a kercerécék, különböző bukók, sirályok, kormoránk, pehelyrécék, bütykös hattyúk.
De engem most a hófehér északi vándor érdekelt.
Sajnos a mostani utazásomhoz nem tudtam hozni a fényképezőgépem és a teleobjektívet. Így csak egy kis kompakt géppel hasaltam ki a partra. Szerencsére a teljes partszakaszt vastagon jég borítja. Hó itt nincs a korábbi felverődő hullámok miatt. Most már hullám sincs, befagyott a tenger nagy része.
A jégen viszont jól oda tudtam kúszni a madarakhoz. Azért hoztam magammal egy adag főt húst meg madáreleséget. Gondoltam, ha bütykösöket oda tudom csalni akkor nem félnek az énekesek sem.
Jöttek ezek mint ha csalisíppal hívtam volna őket.=)
Éhesek nagyon, alig van tiszta vízfelület ahol keresgélhetnének.
Sikerült a kompakt gépnek való távolságra csalni őket, így meg tudtam örökíteni ezeket a fenséges madarakat.

Ismét SWE.

2010-02-01T09:13:00.000-08:00

Kezdődik a meló. Újra Svédbe vagyok.
Ahogy néztem a repülőből észak felé mindenhol a tél győzedelmeskedett.
Persze gondoltam, hogy akkor jön meg a hó és a hideg mikor vissza kell utaznom melózni...
Ez már csak így szokott lenni.
Nos itt is zord idő van. Annyira, hogy befagyott a tenger is. A hajók kis csatornákon közlekednek a szigetek felé amit nem engednek befagyni ( egyenlőre). Furcsa látvány volt, hogy körbenézve minden fehér. Mint egy nagy szántás az Alföldön. Csak nincsenek facsoportok.=)
Persze a tenger itt nem úgy fagy be mint egy édesvizű tó. A jég töredezik és a darabok hol újra összefagynak, hol eltörnek. A hajó mellett hullámozva válnak szét. Érdekes látvány..
Hát még a hajón ülve hallani ahogy folyamatosan törjük a jeget. Nem hiszem, hogy ezek a hajók erre vannak tervezve.
Egyenlőre közlekednek..=)

Hóvihar

2010-01-31T08:47:00.000-08:00

Reggel 5-kor mikor elindultam otthonról nyoma sem volt a télnek. Gyönyörű holdfényben, sivár fekete tájakon autóztam Hevesig.
Itt volt a találkozó megbeszélve Mikivel.
Egy kis késéssel, de még sötét határon kiértünk a Vezekényi leshez.
Befészkeltük magunkat, fél óra várakozás után megjelent egy ölyv, majd szépen ereszkedtek a szarkák, dolmányos varjak is. A fények természetesen nulla volt. Már annyiszor megfogadtam, hogy ha nem sut a nap ki sem mozdulok...
Egyszer csak hatalmas szél jött és hóvihar. Be kellett a leskunyhó réseit tömni egy pokróccal mert úgy behordta a havat.
Gyorsan fehéredett a puszta és emelkedett a zársebesség érték.
Sajnos fázós, nyugis nap volt. Az ölyvek egyenként ettek, nem marakodtak. A szarkákról meg ebben az időben értelmes képet nem lehetett készíteni.

A várva várt sasok meg csak szívatnak. Leültek oldalt egy távoli kis fára és onnan lestek.
Nem jöttek a kajára.
Gondolom a most megérkezett hó majd ideszorítja őket.

Sasszinkron 2010

2010-01-17T13:12:00.000-08:00

Idén is sasszinkron.
Januári tél ide vagy oda ez a nap most a sárdagasztásról szólt. Az egész héten láttuk, hogy nem lesz egyszerű a közlekedés a szinkron napon.
Bíztunk abban, hogy a reggeli faggyal még kitudunk menni. Sajnos ahol a területre kiakartunk menni egy traktor közvetlenül előttünk frissen feltörte a fagyott utat. Így 150 méter megtétele után elakadtunk. Jobban mondva a mi autónk még tudott menni csak az előttünk haladó hasalt fel.
Csörlőzés, tolatgatás majd feladás. Visszaérkező traktorosok közül az egyiket sikerült rávenni, hogy segítsen kihúzni.
Másik úton próbáltunk beljebb haladni a célunk felé, de itt sem tudtunk sokáig haladni. A hatalmas mély keréknyomok megájj-t parancsoltak.
Nagyfüged határában álltunk meg távcsövezni kb. egy órára.
Igazán nagy mozgás nem volt. Kétszer láttunk gatyás ölyvet szitálni előttünk, majd egy távolban elhaladó idős tollazatú rétisast láttunk.
Mivel a többiek felől is olyan híreket kaptunk, hogy menteni kell őket a sárból, így hamar feladtuk a megfigyelést.
Az idei év sasszinkron eredménye összesen: 14 parlagi sas és 29 rétisas...

http://www.bnpi.hu/?m=hir&id=590

Magas iso teszt.

2010-01-07T06:37:00.000-08:00

A mai hajnal ismét a leshelyen talált. Igen korán, még a sötétedés határán megjöttek az ölyvek.
Nagyon bizakodtunk, hogy ma nagy mozgás lesz az etetőn.
De egészen nyugisan felosztva egymásközt a prédákat eszegettek. Sajnos az időjárás nem volt az igazi. Sötét, borongós volt egész délelőtt. Mivel különösebb aktivitást nem mutattak a madarak, gondoltam kipróbálom az 1DmarkII-t magasabb ISO értéken.
Korábban egy eos 30D gépem volt és finoman fogalmazva nem kedveltem ha mar ISO 200 fölé kellett menni. Talán az analóg korból maradt örökség vagy nosztalgia a Velvi 50 után, de engem zavart ha képen apró, színes pöttyök jelentek meg.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem sokat szoktam utómunkával tölteni egy képnél és valljuk be a zajszűrésnek meg kell adni a módját.
Nos próbálgattam a gépet ISO 400, 500, 800 majd a legmagasabb ISO 1600-on.
Az ISo 100-as állapothoz képest ISO 400-on mar jól érzékelhető zajosodást tapasztalni.
Viszont jelentősen nem nő a zaj mértéke 800 és 1600-as értéken.
Jobban mondva én brutálisabb különbséget vártam.

Az alsó kép iso 800-al készült.
A felső, iso 1600-al..

Végre sas.

2010-01-05T07:11:00.000-08:00

Ma végre bejött a leshelyhez az első sas. Korábban már láttuk, hogy rájár a kitett kajára, de soha nem akkor mikor mi is kint ültünk..
A reggel ismét jó hideg volt. És nem tudtunk (nem akartunk) nivával kimenni mert nagyon össze van vágva az út. Belvíz tavak mindenhol, meg hatalmas sár a hó alatt.. 25 perces, izzasztó séta volt a leskunyhóig.
Már egészen kivilágosodott mire az első madarak ( szarkák) megjelentek. Bátortalanul jöttek a madarak. Kis idővel később ismerős egerészölyv páros érkezett. Egy sötétebb szinezetű, nagyobb testű példány egy kisebb, világosan sávozott madár társaságában. Már többször láttuk itt őket. Jellegzetes hangon hivják egymást a kajához és egyáltalan nem féltékenyek egymásra. Sőt amikor az egyik jól lakik kiül egy magasabb pontra és folyamtasoan egy érdekes vékony hangon "beszél" a párjához.
Érekezett melléjük egy harmadik ölyv is, de elhúzodva tőlük kezdte meg a húst tépni. A fagyott húsok melett egy frissen elhulott fácán volt a csemege. Egymás után repültek rá az ölyvek, hogy ök is csemegézzenek belőle.
Majd az egyikk pillanatban, egyszerre szétrebbent a három ölyv és az összes szarka. Majd kis idő mulva bevitorlázott egy gyönyörű réti sas. A dögtöl 20-25 méterre letette magát a hóban. Sajnos nem időzött sokáig. Fél perc nézelődés után felemelkedett és elkanyarodva felettünk elsiklott. Érdekes modon ezután a szarkák már nem mertek visszajönni. Az ölyvek egy idő után visszarepültek. Érkezett egy újabb, szinte héja színezetű példány is. Várakoztunk háhta visszajön még a sas. De egy jó óra mulva a leshely felett elhúzva láttuk távolodni. Ölyvek jöttek mentek, de ma nem civakodtak egymással. Talán a bőséges kajamennyiség miatt..
Már elkezdtünk pakolászni mikor egy parlagi sas siklott az irányunkba. Lassan elvitorlázott a kihelyezett dög felett, de nem szállt le. Vártunk még egy jó félórát és szedelőzködtünk..
Elégedetten hagytuk el a leshelyet, nagy élmény volt látni egy ilyen nemes madarat közelről..
A visszaút a vártnál is hidegebb volt.. Metsző hideg szél, beszakadó pocsolyák, marasztaló agyagos sár..

Havas reggel.

2010-01-04T04:13:00.000-08:00

Tegnapi vízes, latyakos hó ma reggelre keményen megfagyott. Az olvadt részeken hangosan recsegett.
A szűz területeken viszont puhán, halkan lehetett osonni. A reggeli borongós felhőzet kezdett felszakadozni ezért úgy döntöttem kirándulok egyet.
Felpakoltam a quadra állványt, objektívet, fényképezőgépet. Jól beöltöztem és nekivágtam az erdőnek. A hó alatt jó mély sár volt szinte mindenhol. A Rónya oldalig mentem ki a géppel, majd onnan gyalog.
Sajnos mire jó fények lettek az állatok már behúzódtak a sűrűkbe pihenni nappalra. Csak muflonokkal futottam össze. Nehéz volt őket megközelíteni mert mindig volt olyan rész ahol a hó jeges tömbé volt összefagyva. Itt csak hangos ropogással lehetett keresztülvágni. De azért egy kis csapat útját jól mértem fel és fél óra várakozás után pont előttem váltottak be a szálerdőbe.. Két egész jó kos is volt a csapatban. Sajnos kiszúrták a fényképezőgép csattogását és hamar odébbálltak.
Továbbmenve útba ejtettem két vadetetőt. Mindkettőnél a kihúzott lucerna szénában vaddisznók aludtak. Sajnos látni csak az utolsó pillanatban láttam meg őket amikor már hangos fújással ugrottak ki fészkükből. Az egyik helyen egy koca volt 4 tavalyi malacával. A malacok nem valami nagyok voltak, de legalább egészségesek. Fényképet nem tudtam sajnos róluk készíteni..
Várakoztam egy kicsit hátha jön még valami az etetőhöz. De csak apró madarak mozogtak a környéken. Figyeltem a sármányokat milyen ügyesen szedik le a magas szárú füvek magját. 20-30cm magasan a fűszál mellett legyezve a csőrébe megfogták a fűszálat majd leszállva eltörték azt. Így már a földön ülve kicsipegették a magokat.
6-8 kilométer séta után, kellően elfáradva tértem haza..

Egy újabb év kezdődik..

2010-01-01T09:42:00.000-08:00

Egy új év kezdődik. Új tervekkel, remélhető élményekkel, rengeteg kirándulással, madármegfigyeléssel..

Hevesvezekény, leskunyhó

2009-12-23T05:16:00.001-08:00

Ma hajnalba ismét beültünk egy kis madármegfigyelésre.
Sajnos az idő nagyon elromlott. A korábbi nagy hideg és hó már szinte teljesen eltűnt. Helyébe borongós esős idő érkezett. A fényviszonyok nagyon kedvezőtlenek voltak a fényképezés számára.
De a tegnapi nap folyamán sok madár (parlagi sas, retisas, ölyvek, dolmányos varjak) látogatott a leshelyhez ezért döntöttünk úgy, hogy mindenképp kiülünk ma reggel is.
Szakadó esőben még sötétben elfoglaltuk a helyünket. A rossz idő ellenére meglehetősen korán megérkeztek az első madarak. Természetesen a szarkák.=) Nem sokkal később egy egerész ölyv vitorlázott be egyből a kitett húsra. Nem sokat gondolkozva azonnal tépni kezdte. Még erős szürkület volt, így csak bemozdulós, hosszú zársebességes képeket lehetett készíteni. Hamarosan egy másik ölyv is csatlakozott a népes madársereghez. Hiába jött fel a nap ( valahol a felhők fölött) világosabb nem sokkal lett. Csak igen magas ISO értékkel lehetett fotózni. (olyan is lett)).
Meglepő módon a dolmányos varjak nagyon bizalmatlanul viselkedtek. Egészen távol mertek csak leszállni és onnan figyeltek. Közelebb sétáltak, de nem mertek teljesen odajönni.
Az egerészölyvek egy orányi kajálás után felültek a beülő fára pihenni majd elrepültek. A dolmányos varjak ezután mertek csak a döghöz odajönni. De kis időn belül nagyon bátran és otthonosan repkedtek, közlekedtek. Nagy volt a forgalom.
Sajnos a várt nagy madarak nem jöttek...
Az elolvadó hó és a megenyült időjárás ujra bőséges táplálék forrást teremtett a pusztában.

Hevesvezekény

2009-12-20T07:04:00.000-08:00

Pénteken érkeztem haza Svédországból. Még a kint tartózkodásom alatt elterveztük, hogy vasárnap hajnalban beülünk a Hevesvezekényi leshelyünkre Tiborral.

Az időjárás is kegyes volt hozzánk mert végre megérkezett a rendes tél.
Az éjszaka folyamán 15-20cm hó esett és az erős szél miatt hófúvások nehezítettek az eljutásomat Vezekényre. De a vártnál hamarabb és könnyebben megérkeztem reggel 6 órára Tiborhoz.
Cuccolás a nivába és indultunk a leshelyre. Elég kemény hideg volt.
A leskunyhó üvegjére az állandóan ráfagyó párát törölgettük az első órákban.
Nehezen indult be az élet a pusztán. Talán a hótakaró volt újdonság vagy a nagy hideg de a szarkák is csak 8 óra korul kezdtek el szállingózni. Addig "csak" kékes rétihéjákat láttunk vadászgatni a közeli nádas felett. Sajnos nem jöttek a les közelébe.
A megérkező szarkák egy kicsit elterelték a figyelmünket a hidegtől elgémberedett lábujjainkról.
Szórakoztató volt figyelni a mókás fekete-fehér sereget. Állandó jövés menés, repkedés volt körülöttünk. Míg nem a semmiből, mögülünk méltóságteljesen bevitorlázott egy egerészölyv. Ráereszkedve a dögre azonnal tépni kezdte. Majd kicsivel később egy másik ölyv is bevitorlázott mellé. A várt agresszív táplálék védés helyett, vékony hangon csalta a feltehetően az évi fiókáját a táplálékhoz. Majd végig felügyelte amíg a fiatal csipegetett. Kb. egy orán át elvoltak majd együt elrepültek.
Később egyenként még visszajöttek majd társult hozzájuk egy harmadik ölyv is. Hol elrepültek, hol visszajöttek az egyik körben csatlakozott hozájük egy parlag sas is. Sajnos a sas elkörözött csak a dög fölött és távozott. Várakoztunk még egy órát hátha visszajön. De csak a népes szarka sereg maradt már csak velünk.
11 óra magasságában a hideg hazakényszerített...
Egy igazán eseménydús, nagyszerű nap volt.

Az év természetfotósa 2009 díjátadó

2009-11-04T10:15:00.000-08:00

Lezajlott az idei ETF...
Nagy örömmel töltött el, hogy a tavaly rossz kategoria választás miatt kizárt képem idén különdíjat kapott. Igaz idén már a zsűri számára is megfelelő kategóriába neveztem vele. A sors vagy a bírálok furcsasága miatt még sem az emlős kategóriában nyerte el a kulöndíjat, hanem..
A legszebb hazai tájkép 2009-ben...
Tavaly pont a tájábrázolás aránya miatt nem akartam az emlős kategóriába indítani ezt a képet... Végül is számomra nagyon kedvesen alakult így is ennek a képnek az életútja.=)

Nem akarom elkomorítani ezt a bejegyzést hogy a számomra kevésbé tetszetős egzotikus fotós szafarik, cukros vízzel csalogatott rovarok, fizetős leshelyen unalomig elcsépelt kepeinek, arányairól, eredményeiről beszeljek...

Darúhúzás a Hortobágyon.

2009-10-25T00:16:00.000-07:00

A II. Tisza-tavi Madarász és Természetfotós Fesztivál keretein belül tegnap daruvonulást néztem meg. Poroszlón a művelődési ház előtt volt a gyülekezés 14 órakor. Innen Hortobágyra mentünk a Pusztai Állatpark bemutató helyre. Itt egy órás nézelődés útán, a népes érdeklődő sereg kb. 2 kilométer gyaloglás után megérkezett egy birkahodály épületéhez. Az épület takarásában vártuk meg az esti behúzást. A közelben található kis tó, mocsaras szegélyrészen már odaérkezéssünkor is lehetett hallani darvakat. Sajnos az időjárás, fény viszonyok nagyon mostohák voltak. A lenyugvó nap csak itt ott derengett át. Így a képkészítés az esemény dokumentálására szolgált csak.. A több ezres behúzó darucsapatok látványa nagyszerű élmény volt. Viszonylag későn indultak meg a csapatok és elég távol ereszkedtek le tőlünk. De valószínűleg nagyon zavarta őket a színes, hangos ember gyülekezet.. A sötétedéssel elindultunk visszafelé. A kellemes esti sétán megbeszéltük a természetfotózás nagy gondolatait Perényi Jánossal, mindezt a vonuló darvak krúgatásával kísérve..

Tél az őszben.

2009-10-17T10:15:00.000-07:00

Hirtelen jött a tél az őszben. De azt is mondhatnám akár, hogy a nyárból egyből télbe mentünk.
Szinte hihetetlen, hogy múlthéten még 30 fokba, rövidnadrágban horgásztunk. Tegnap viszont téli kabátban, hóban jártunk..
Furcsa látvány a hó súlya alatt roskadozó helyenként még üde zöld bükkfák.
Bár a gerinceken és a száraz déli oldalakon már sárgulnak a levelek. De ez inkább a nyárvégi extrém kánikulának köszönhető mint az őszi időnek.
A tegnapi kirándulást a markazi várhegyen kezdtük, majd a felső úton a Kékes völgybe mentünk.
Itt Gondházkőnek tovább haladva Kékes északi oldalán lévő erdőrezervátumot néztük meg.
Kékes északi oldalán még keményén üde zöld volt minden. Ha nem takarta volna fehér lepel az erdőt egészen nyári színeket láttunk volna. De a csípős hideg emlékeztetett, hogy a nyárnak hirtelen vége szakadt...

Hevesvezekényi leskunyhó

2009-10-08T12:15:00.001-07:00

Megpróbálom rendszeresebbé tenni a blogírást. Most, hogy kész lettünk a Hevesvezekényi leskunyhóval, talán a madarász bejegyzések is sűrűbben fognak itt megjelenni .
Ez már a negyedik reflexiós üveges les. De az első Alföldi. A Mátrában lévők több kevesebb sikerrel működnek, működtek. Egy kicsit jó lenne felpörgetni a Madártani Egyesület helyi ( Heves megyei) csoportjának mindennapjait. Talán ilyen madármegfigyelő helyekkel közelebb lehet hozni az emberekhez a természet egy kis szeletét. Felébreszteni a madarak iránti érdeklődést... Későbbiek során egy két ember elkötelezettebb madarász lehet.. Talán..

Rétisast (Haliaeetus albicilla)

2009-08-26T23:16:00.000-07:00

Egy új leshelyet etetek a Markazi- várvölgyben. Az elmúlt napokban szinte minden reggel megnéztem, kirándultam arra. De sajnos a nagy meleg miatt nem sok mozgás van. Útközben a Mézesdomb nevű területen kell átmenni. Ez a régi Abasári lőtér. Napok óta itt tartózkodnak az idén kikelt Parlagi sasok a szülőkkel. Vadászni tanítják őket a füves területen. De tegnap reggel egy békászó sas (Aquila pomarina) repült fel az egyik kis tó melletti fákról. Majd egy jóval nagyobb sast láttam elrugaszkodni az egyik kődombról. Egyből feltünt a fehér faroktollai. Még soha nem láttam a Mátra ezen részén rétisast (Haliaeetus albicilla). A Várvölgyből visszafelé ujra láttam a Rétit de már nem volt egyedül. Egy idei fiatallal és egy 2-3 éves átvedlő madárral körözött együtt. És egy harmadik felnőtt madár társaságában mozogtak. Sajnos viszonylag távolról tudtam képeket készíteni róluk...

A többi napokon is megfigyelhetők voltak a madarak. Egy hétig mozogtak a környéken. Valószínűleg a kőbánya üregekben található tavak, alacsony vízállása vonzotta ide őket.
Ezeken a tavakon a héten még fekete gólyát is megfigyeltem...

Őzhívás..

2009-07-29T09:29:00.000-07:00

Most van az őzek násza. Ilyenkor a legrejtőzködőbb öreg bakkal is össze lehet futni. Megbolondítja őket is a nász.. Remek alkalom a fotózáshoz.
Bár a hegyvidéki területen jóval kevesebb őz él mint az alföldön. Egy kis hely és természetismerettel azért megtalálhatóak a Mátrában is. Mondom ezt úgy, hogy az elmúlt három napban csak elugró őzeket láttam..=) Nos, nem sikerülhet mindig. Próbáltam én vágyakozó sutahangal, gidahangal de nem jöttek az őzek. Az eredménytelenségbe valószínűleg közrejátszik a nagy meleg is. Nappal alig látni mozgást az erdőn, szinte csak ejjel van élet amikor egy kicsit hűlik a levegő.
Ha nem is őzbakról, hanem egy mezei nyúlról azért sikerült ma egy jó pillanatot elkapnom. Egy elhagyott szöllösorban, térdig érő "parlagfűültetvényben" kocogott szembe a barázdában. Még idejében észrevettem, hogy gyorsan állványra rakjam a gépet és egy kicsit kúszva élébe kerüljek. Volt a fejembe egy kép ,amin ellenfényben körbeveszi a nyulat egy nagy zöld massza és csak a vad éles rajta.. Próbáltam ezt megkomponálni..

Bár egyszer szeretnék egy "sötétebb" képet is ahol szinte csak a nyúl kontúrja latszik az ellenfényben.

Tervek...

Sár-hegyen..

2009-07-28T11:12:00.000-07:00

A tegnapi hangyaboglárkákon felbuzdulva ma ismét macro objektívvel sétáltunk a hegyen. Nem volt különösebb célunk csak pillangókat próbáltunk fotózni.
Nagyon meleg volt.
Így a rovarok is élénkek, aktívak voltak. Nehéz volt őket fotózni. De hatalmas élmény volt az ezernyi színes, röpködő kis élőlények között lenni. Teljesen átjárt az idilli hely varázsa. Nos igen a Sár- hegy különleges területe az országnak.

Szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon)

2009-07-27T09:51:00.000-07:00

A szürkés hangyaboglárka élettere az utóbbi évtizedekben jelentősen beszűkült, különösen Nyugat-Európában, ahol sok helyen kipusztult vagy a kipusztulás szélére került.
Hazai populációi szórványosan az egész ország területén megtalálhatók, amelyek között még mindig vannak nagy egyedszámú, stabil állományok (pl. a gyöngyösi Sár-hegyen).

Élőhelyei láp- és mocsárrétek, ahol tápnövénye, a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nagyobb számban előfordul. Ez a lepkefaj speciális életmódja miatt került aktuálisan veszélyeztettet helyzetbe. ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS
Egyrészt speciális tápnövényigénye következtében. Majd maga növény elterjedése is nagyon korlátozott. A kornistárnics védett növény, inkább mészkerülő; kiszáradó láprétek, hegyi rétek, szörfűgyepek növénye, de előfordul mocsárréteken, nádasokban, fűzlápokban, erdeifenyvesekben és gesztenyésekben is.) Másrészt a fajra jellemző obligált mirmekofilia miatt fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges bizonyos hangyafajok jelenléte az élőhelyen.

A lepkék július közepétől augusztus első harmadának a végéig repülnek, a rajzáscsúcs július-augusztus fordulójára esik. A lepkék a petéket a kornistárnicsok virágbimbójára helyezi július utolsó harmadában, augusztus első harmadában (a fehér peték jól láthatók a sötétlila virágok külső részén). Az imágók erősen territoriális viselkedésűek, kis mozgáskörzetűek.

A hernyók kikelésük után belerágják magukat a tárnics virágába és a lédús, még éretlen magkezdeményekkel táplálkoznak, majd a harmadik lárvastádiumban kirágják magukat a magházból, és "lepotyognak" a talajra (augusztus folyamán). A kihullott hernyókat hangyadolgozó (Myrmica-fajok, ) a bolyba viszik, és ott "kakukkfiókaként" nevelik tovább. A lepke lárváját olyan vegyi anyagok borítják, mint a Myrmica rubra nevű helyi hangyafajét. A hangyák a lárvát vegyi álcája miatt sajátjukként azonosítják és becipelik a bolyba, ahol táplálják és felnevelik, egészen addig, amíg fel nem nő.
A lepke hernyója a hangyabolyban bábozódik, majd a következő év júliusának végén újból imágóként kel szárnyra. Mindezekből következően ez a lepkefaj egyrészt igényli, hogy július közepétől augusztus végéig virágzó kornistárnicsok legyenek a réten; másrészt fejlődésük elképzelhetetlen a megfelelő hernyógazda nélkül.

Szivárvány

2009-07-11T10:20:00.000-07:00

Napok óta nagyon változatos időjárás van itt a szigeten. A korábbi közel 3 hétig tartó kánikula után borongósabb, felhősebb változékony idő lett.
Ma egész nap jöttek mentek a felhők, gyors zápotokkal. De közte vígan sütött a nap. Késő délután egy egészen sötét, viharos felhők érkeztek nyugat felől. Abba bíztam, hogy a lenyugvó nap majd a horizont és a felhősáv között fog lebukni és szép vörös színben borítja be a parti sávot. Tegnap este is így volt.
Meló után Katával felmásztunk a közeli sziklakilátóponthoz. Már útközben permetező eső hullott.
A magaslatra érve hihetetlen látvány fogadott.
Ezernyi vízcseppen keresztül a lenyugvó nap vörösre festett mindent ami csak nedves volt. Szinte világítottak a sziklák, a bokrok ágai.
És a távolban egy gyönyörű szivárvány kötötte össze az apró szigeteket. Nem tudtunk betelni a látvánnyal. A csepergő eső ellenére sokáig elidőztünk gyönyörködve a hihetetlen kilátásban. Az eső felhő átvonult felettünk és a szárazföld felé távolodva, simogatta ködszerű fátylával a tengert...

Rókacsalád

2009-06-10T08:48:00.000-07:00

A mai hajnal ismét a rókavárnál virradt rám. De most északi irányból közelítettem meg a sziklafalat, így felülről tudtam észrevétlenül meglesni őket. Óvatosan megközelítettem a szikla peremét és hasalva lenéztem. sehol sem láttam a kicsiket. Majd egy kis idő múlva meghallottam, hogy egészen kint az erdőben a fák között játszanak. Az ágak között hol itt hol ott pillantottam meg őket. Észrevettem, hogy az anyuk is ott van velük. Elhelyezkedtem a sziklafal egy kiugró peremén, feltámasztottam az objektívet a pulóveremre és fekve vártam, hogy majd visszajönnek a sziklák közé.
Jó fél óra várakozás után az anya róka gondolt egyet és elindult oldalt a sziklafalat megkerülve felém. Nem vett észre csak mikor kattant a fényképezőgép zárja. Szerencsére óvatosan továbbállt a kicsik semmit nem vettek ebből észre. Az egyedül maradt rókatestvérek is biztonságosabbnak látták ha visszahúzódnak sziklafal közelébe. Erre vártam. Sajnos nem a legjobb perspektíva volt így felülről fotózni, de legalább nem szúrtak ki olyan gyorsan. Elég óvatosak voltak a kis rókák, bizalmatlanul tekingettek felfelé, de nem menekültek el egyből a sziklaüregekbe. Így sikerült róluk egy pár képet készítenem.
A délelőtt gyorsan elrepült ahogy melegedett az idő elhúzódtak pihenni..

Kölyökrókák

2009-06-09T08:33:00.000-07:00

Ma hajnalban Hajnácskőre mentem fotózni. A Nagyserpenyő völgyben mentem fel, végig a kőtenger mentén. A völgy felső fejezetét függőleges fal zárja le. A 12-15 méter magas sziklafal töve ideális búvóhelye az ide fialó vörös rókának. Korábbi években is rendszeresen itt születnek, nőnek fel a völgy kiragadozói. Óvatosan közelítve a sziklafalat már messziről észrevettem az erdő peremén játszadozó kis rókákat. A sigmonsterrel nem volt egyszerű megközelíteni őket. A 3 kis róka közül csak egy maradt kint egy fotó erejére a többi bemenekült a szikla repedések közé. Egy kidőlt fatörzs mögött hasalva az objektívet arra fektetve próbáltam fotózni. Sajnos hangosak a mai dslr gépek. Így egy képet engedélyezett mára a rókaifjú. Sebaj, holnap a sziklafal felső részéről fogom meglesni őket..

Kőtenger

2009-06-06T09:12:00.000-07:00

Abasártól Észak-keleti irányba található a Tekeres-völgy és a Vár-völgy között egy hordalék kúp. Neve Tatármező.
A Déli Mátrából lefutó patakok építették az elmúlt pár millió évben. A Tatár-mezõ a Mátra, egyúttal hazánk legegységesebb, bontatlan, durva anyagból felépülõ hordalékkúpja leglátványosabb iskolapéldája a középhegység elõteri hordalékkúpjainknak.
A földtani jellegzetessége és a rajta található sajátságos növényvilága védettséget érdemelne.

Ha tovább haladunk Északi irányba a Nagyserpenyő nevezetű völgybe érünk. A völgyet teljes hosszában ( kb 1200-1300m) kőgörgetek, kőtenger borítja. Helyenként már szigetszerűen beerdősült. De jól kivehető a korábbi nyomvonala ilyen helyeken is.
Tavasszal a hóolvadást követően hallani ahogy patak csörgedezik mélyen a kövek között.
Különös hangulata van ha köveken ugrálva végig "sétálunk" a völgyön. Az alsó részeken csak bokrok határolják, egy egy köris, fehérnyár, tölgyfa kíséretében. Fentebbi régióban már egészen behatolt az erdő a kövek közé. Itt már szálerdő jellege van csak épp a talaj hiányzik. Az állandó árnyék és a kövek között csörgedező pataknak köszönhetően mindent elborít a gyönyörű mély zöld moha.
Az idilli nyugalmat egy egy muflon csapat füttyentése zavarja meg. Majd látjuk ahogy akrobatikus ügyességgel futnak át a köveken.
De korábbi élet nyomait is fel lehet fedezni ha figyelmesen járunk. Számtalan eltört vagy félbehagyott malomkövet találni. Gondolom itt a helyszínen elkezdték kifaragni és ha nem sikerült az maradt is itt.
Érdekes látni, hogy ezt a követ vajon mikor faragta ember?
Korábbi életek igen nehéz és kemény munkáinak nyomai..
A Kőtenger minden évszakban más arculatát mutatja. Nekem legjobban a ködös napokon tetszik.
Ilyenkor nem látni a határoló bokrokat fákat és valóban tengerszerűen veszik bele a ködfátyolba..

Bővebben és geológiailag pontosabban olvashatjátok,
Csapó Tamás: A Mátrai Serpenyő-völgy és környéke című írását.

Ragadozómadár megfigyelés

2009-04-20T12:06:00.000-07:00

A Bükki Nemzeti Park munkatársaival ragadozómadár megfigyelésen voltunk a hétvégén. Revírterületeken próbáltuk a nászrepülő vagy már a táplálékot hordó madarat megfigyelni. Magos Gáborral a délelőtt folyamán a Verpeléti vulkánkúpra másztunk fel. Innen úgy gondoltuk jó nagy területet belátunk. A kilátás szép volt, az időjárás is, de ragadozó madarat nem túl sokat láttunk. Egy parlagi sas vitorlázott csak a délelőtt folyamán.
A többi helyen lévő megfigyelőkkel telefonos egyeztetés után ugy döntöttünk, hogy délután egy kicsit északabra helyezzük magunkat. Elmentünk Sirok-kőkútpusztai részre. A falu után egy frissen kaszált részen álltunk meg az autóval. Itt nem is kellett sokat várakozni, hogy lássunk egy fekete gólyát. A mellettünk lévő vizes, kaszálóra szált le vadászni. Majd nem sokkal ezután egy kígyász ölyv ereszkedett egészen közel hozzánk. Majd lecsapott tőlünk kb. 150 méterre a réten és egy szép, méretes siklót zsákmányolt. Lábával forgatva, próbálta elfogyasztani röptibe. Nagy élmény volt mindnezt megfigyelni kb 100-150-es távolságrol.. Persze fényképezőgép nem volt nálunk.. A nap során a 3 megfigyelő csoport látott: 3 fekete gólyát, 6 parlagi sast, 3 békászó sast, 5 kígyász ölyvet... Azt hiszem jövöre érdemes lesz szétnézni a Dél Mátra, Abasár- Kisnána vonalán is..

Szalakóta odú kihelyezés

2009-04-07T12:40:00.002-07:00

A Bükki Nemzeti Park munkatársaival szalakóta odúkat helyeztünk ki.

Szent Anna kápolna.

2009-01-19T09:44:00.000-08:00

Egész délelőttös "üres" cserkelés után megpihentem a Rónya-kövön.
Nem volt nálam távcső így a nagy sigma objektívet használtam annak. 800mm-en egész jól funkcionál ebben a munkakörben is.=) A lencsén keresztül nézve tűnt fel, hogy a távoli Szent- Anna kápolna, ilyen magasról nézve mennyivel másabb képet mutat mint ahogy megszoktuk a falu felől. Jó 100 méterrel magasabb a Rónya gerinc mint a Sár-hegy szemközti vonulata. Gondoltam kipróbálom a sigmát tájképre is.
2-2,5 kilométerre lehet tőlem a kápolna.
A kevés hó és zúzmara szép monokróm jelleget kölcsönöz a képnek. illik a kápolna hangulatához.
A nagy távolság ellenére meglepően jó minőségű kép lett.

csonttollú (Bombycilla garrulus)

2009-01-17T10:26:00.000-08:00

Ma délelőtt kimentem megnézni, hogy milyen mozgás volt az elmúlt napok a leshelynél.
Igen meredek, sziklás domboldalon kell felmászni a Rónya gerincig a hol a lesem van.
Jó kimelegedtem így leültem egy kicsit nézelődni.
Kis idő múlva csonttollúak távoli hangját hallottam meg. Elindultam a hang irányába. Egy kisebb csapatot fedeztem fel egy görbe, alacsony tölgyfán. Sárga fagyöngyöt csipegették. Nem volt nálam állvány mert azt a leshelybe hagytam. Még jó, hogy ekkora monstrum ez a sigma objektív, mert így a tartó doboza is hatalmas.
Leültem a földre, magam elé vettem a dobozt, ráfektettem az objektívet és probáltam befogni a madarakat. Elég bizalmatlanok voltak és egy pár pillanattal később riadtam elrepültek. De a másik fán magasan lettek volna így inkább maradtam csak jobb helyet, takarást kerestem.
Ahogy elhelyezkedtem már szállingóztak is vissza egyesével. És mint akik soha nem ettek olyan vadul estek neki az apró sárga bogyóknak.
Lett is egyből olyan nyüzsgés, ricsajozás. A fotózás sem volt egyszerű, olyan gyorsan mozogtak. Állandóan felrebbentek, egymással vitatkoztak. Sajnos a külső termések már elfogytak így egészen be kellett bújni a madaraknak az újabb bogyókért. Így elég kusza képet mutattak a sok gally között.
Nagy élmény volt nézegetni őket. Viszonylag ritkán futok velük össze otthon.
10 percig maradtak , egy hangos rebbenéssel egyszerre elrepültek.
Néztem őket, hogy nem szállnak le a közelbe? De amíg láttam őket repültek..

Sigma

2009-01-09T09:52:00.000-08:00

Ma nagyjából összeraktuk az új helyen a leskunyhót. Elég nagy kerülővel sikerült a helyszín közelébe szállítani. Innen még 5-600 métert kellett gyalog behordani. A delelott során tető alá hoztam, bár a hátoldala még ponyvaborítást kapott egyenlőre.
De nem bírtam ki, hogy ne próbáljam ki egyből. Igaz elég nagy mozgás és zajjal járt az átköltöztetés de a hely már két hete etetve van és láttam rajta szépen madarat. Így haza siettem majd fényképezőgépet magamhoz véve visszamentem.
Szinte alig helyezkedtem el mikor két holló jött a közeli fákra. Az új leskunyhótól nem zavartatva magukat perceken belül mar a kirakott dög körül óvatoskodtak. De valami még is gyanus lehetett nekik mert kajálás nélkül tovább álltak.
Nem sokáig unatkoztam mert egy egerészölyv húzott át a tisztás felett. Egy darabig o is uldogelt egy kozeli fa csucsan majd szepen levitorlázott a csalira.. Örültem neki, hogy végre napsütésben is megláthatom az új objektív tudását.
Korai volt az öröm. Egyszer csak se kép se hang a fényképezőgépben. Akkor látom, hogy elfelejtettem feltölteni az akkut...
Na szép. Akku ki melengetni kezdtem zsebre dugott kézzel. 10 perc után visszatettem. És volt benne élet. Gyorsan készítettem vele egy két képet. Majd újra kivettem és melengettem tovább. Vártam hátha lesz értékesebb pillanat amikor még jól jöhet az amper.
Jött is..
Egy gyönyörű róka személyében. Mint ha zsinóron húznák úgy jött a csali felé. Gyorsan elem a gépbe, az objektívet elfordítottam irányába és vártam, hogy közeledjen. Készítettem egy habitus "biztonsági" képet, hogy meglegyen. egészen közel jött már a leshez mikor gyanús lett neki az új építmény, vagy inkább meghallotta a gép zárjának a csattanásait. De nem szaladt el hanem érdeklődve figyelt. Most nagyon örültem az új objektívnek. Kihasználtam a 300-800mm terjedő átfogás minden részét. Sikerült egy jópofa portrét is készíteni a kis vörösről. De 3-4 kép után gyanús lett neki az idegen zaj és elosont.
Igazán jó sikerült az első alkalom az új helyen.=)
Otthon megnézve a képeket, azt hiszem ez a sigma objektív hosszú ideig társam lesz.=)

Sigmonster ,BUEK

2009-01-01T09:29:00.000-08:00

Végre sikerült terepen is kiprobálni az új sigmát.
Első benyomások.?
Brutális..

Főleg a súlya, mérete átfogása. A minőségéről még nem akarok véleményt nyilvánítani mert még napsütésben nem tudtam kipróbálni. De eddig nagyon megvagyok vele elégedve. Bár egyértelmű, hogy elmarad a korábbi fix Canon 400/5,6-os objektív élességétől.
De zoom nyújtotta komponálási szabadság vastagon kárpótol.

Ma túráztam vele egy kicsit. 6-7 kilométert cserkeltem az egyik vállamon a gép az objektívvel , másikon az állványt cipeltem. De így nem lehetett vele kezdeni semmit. Mire összeszereltem minden élőlény a hegy másik oldalán volt mar. Inkább rajtahagytam az állványon és a lábaknál fogva válra vettem. Így már gyorsabban tűzkész voltam.=)
Készült egy két tesztfotó.

Az évtermészetfotósa 2008

2008-11-05T07:38:00.000-08:00

Kellemes és váratlan eredményt hozott az idei megmérettetés. Az emlősök viselkedése kategóriában második helyezett lett a " Hóálca" kép.
Ennek tükrében még jobban sajnálom a kategória tévesztés miatt kizárt másik képemet... De az is nyert valamit. " A zsüri legnagyobb csalódása" díjat.=)))

Tengerparton

2008-06-07T08:37:00.000-07:00

Újra a kis öbölben vagyok és csérekre vadászok. De most valahogy nem akarnak jönni. Talán jól laktak, mert a mólót szegélyező cölöpökön üldögélnek csak. Nem baj, ez is jó téma. Ma a tenger különösen sötét színű, így szép háttért biztosít a madárnak. Míg az egyik csérrel próbálkozok egészen közel úszik hozzám egy pehelyréce a fiókáival. A kis fiókák ugyan olyan ügyesen merülnek alá mint az anyjuk. Tetszik ahogy feljőve fodrozódik körülöttük a víz és különböző színkavalkád jön így létre..

küszvágó csér (Sterna hirundo)

2008-06-06T08:10:00.000-07:00

Már tavaly is próbálkoztam küszvágócsért úgy lefotózni mikor a víz felett egy helybe szitál. lebeg.
Szemből szerettem volna azt a pillanatot elkapni amikor a szárnya a felső holtponton van.
Idén végre sikerült.

küszvágó csér (Sterna hirundo)

2008-06-05T08:22:00.000-07:00

A héten találtam egy jó kis öblöt ahol a csérek a sekély vízben vadászgatnak. A hely azért fogott meg, mert egy benyúló mólon elég közel tudok hozzájuk kerülni és nagyon jó az öböl tájolása.
A madarakat még éri a délutáni napfény, de a háttérben lévő fás partot már nem, így az árnyékben van. A madár fehér színe így szinte kiugrik a sötét háttérből.
Az elmúlt napokban jó pár órát töltöttem a kis mólon.
Sikerült is egy-két képet készítenem..

Újra ölyvek..

2008-01-10T04:27:00.000-08:00

A tegnapi napon felbuzdulva ma hajnalban ismét a leshelyen voltam. Bízva abban, hogy az ölyvek ma is harcos kedvükben lesznek. Ma ráadásul egy kicsit ritkult a ködtakaró is.
Sajnos szinte hiába fagyoskodtam egész délelőtt. Egy egerész jött csak a les közelébe, de az is felült a beszálló fára és ott gubbasztott egy órán keresztül. Ott tollászkodott, de nem repült a csalira.
A többi madár ma nem jött. Biztos találtak máshol elhullott prédát.
Hosszas üldögélés után ez a madár is elrepült.
Teljesen átfagyva én is elindultam haza...

Ölyvek

2008-01-09T03:50:00.000-08:00

Ma reggel igen hideg volt. Még mindig erős köddel. Megfogadtam már annyiszor, hogy ilyenkor nem fotózok. De kicsábultam a leskunyhóba. Még sötétben elhelyezkedtem, vártam a fények megjövetelét. Hihetetlen színkavalkáddal ragyogta be a felkelő nap a zúzmarás tájat. Még az esti szürkületben észrevettem az erdei tisztás szélén fázósan gubbasztó ölyveket.
Hamar rárepültek a csalira. Majd egymást zavarva, kergetve próbálták távol tartani a csalitól a másikat.Mikor valamelyik egy pillanatra is tudott volna a prédából szakítani azonnal rácsaptak. Tolták, rúgták egymást. Szétterpesztett szárnyakkal védekeztek a másik támadása ellen. Néha egészen közel kerültek a leskunyhó üveglapja elé. 2-3 méterről figyelhettem a borzas, deres tollú madarakat.
Sajnos a borult ködös idő nem tette lehetővé a normális fényképek készítését. Így a meddő próbálkozás után gyönyörködtem a harcos jelenetekben. Készült egy két statikus kép, hogy az élmény dokumentálva legyen.

Hóálca

2008-01-02T09:17:00.000-08:00

Ha már ilyen szépen kezdődött az új év, gondoltam kihasználom még a zúzmarás napokat.
A hajnal ismét a Mátrában ért. A délelőtti cserkelés gyakorlatilag eredménytelen volt. Egy két távoli muflonon kívül nem láttam semmit. Ma sűrűbb volt a ködtakaró. Így a délutáni fotózást lemondtam. Már hazafelé ballagtam, mikor egy bozótos részben észrevettem egy csipegető muflonkost. Nem volt mesze tőlem ahogy kibukkantam a kanyarból. Nekem farral állt és annyira el volt merülve a rügyek keresgélésével, hogy nem vett észre.
Az állványt óvatosan levettem a vállamról, gépet a nyakamból. Összerakva elhelyezkedtem és vártam, hogy történjen valami. A kos elmerülten ette a rügyeket és szép lassan oldalt fordult.
Egyből felkapta a fejét a fényképezőgép hangjára. A figyelő kosról készítettem még két képet, majd azonnal elugrott. Elcsendesedett mögötte az összezáródó bokor ága. Még a zúzmarát sem verte le.

Az érintetlen havas táj látványa nyugalmat áraszt. Szinte hihetetlen, hogy egy pillanattal ezelőtt még egy nemes vad állt ott...

Álomvilág..

2008-01-01T03:52:00.000-08:00

Végre sikerült!

Azt a KÉP-et elkészíteni amit szerettem volna.
"Zúzmarás erdei táj szarvassal".
A szilveszteri kevés alvás után reggel 6 órától már az erdőn vagyok. Az elmúlt 3 napban minden nap szinte reggeltől estig úton voltam. Nem lehet betelni ezzel a látvánnyal. Ilyen bársonyos, zúzmarától roskadozó erdőt még nem láttam. Gyönyörű.. A délelőtti cserkeléskor szinte semmit nem láttam. Csak egy megugró kondát. Fotózásra idő nem volt. Kora délután egy régi, összedőlt nagyvadetető romjánál pihentem le egy kicsit. Lepakolva a felszerelést haraptam egy kicsit.
Elég fáradt vagyok már az elmúlt napok 10-15 kilométeres sétáitól.. Ahogy üldögélek a szemben lévő hegyoldalon szarvasok jönnek ki egy erdei tisztásra. A zúzmara súlyától lehajló ágakról rügyeket csipkednek. Magasra felnyújtott fejjel érik csak el. Sajnos messze vannak. Azért készítek róluk egy két képet. Mikor visszanézem a gépen akkor tűnik csak fel igazán, hogy nem is baj a nagy távolság. A környezet fraktál jellegű ismétlődése még hangulatosabbá teszi. Készítek még képeket különböző zár és blende értékekkel a hó és a köd miatt. A 400-as objektivvel szabadkézből csak a nagyvadetető lábának támasztva fotózok. Igazából csak otthon a monitor előtt látom, hogy sikerült egy régi nagy tervemet megvalósítani...

Zúzmarás évvége

2007-12-31T03:33:00.000-08:00

Az év útólsó napja.. Nem lehet otthon ülni. Ilyen zúzmara takarást már nagyon rég láttam. Sőt talán soha.. Így tovább próbálkozom a nagy tervemmel. Zúzmarás erdei tisztás nagyvaddal.. Ma elkísért a barátnőm is a fotózásra. Az egyik lesnél szarvasokat vettünk észre. Kezdődhet a kúszás mászás. Sajnos hó nincsen így a csontkeményre fagyott erdei úton lassan lehet haladni. Az utolsó 100 métert egyedül teszem meg. Szinte végig négykézláb, kúszva, guggolva. Egy, az útra kihajló bokor takarásában maradok. Szerencsére ezt is vastagon takarja a zúzmara lepel, így kellően eltakar a kíváncsi szarvas szemek elől. Óvatosan felállítom az állványt, rajta a géppel. Megpróbálom centiről centire kijjebb tenni a bokor takarásából. De közben oldalról egy fiatal bika jön fel az útra. Nem merek már tovább mozogni így marad ez a pozíció. A szarvasok gyorsan kiszúrnak. Sajnos elég hangos a fényképezőgép hangja exponáláskor.. De azért sikerült egy két " zúzmarás képet" készíteni..
Tovább mentem, megnéztem még egy szórót ahol egy süldőt sikerült bekúszni. Annyira elvolt foglalva a hótúrással, hogy egyáltalán nem vett észre. Őt még a fényképezőgép kattogása sem zavarta.
Igazán hangulatos évutólsó nap volt.

Boldog Új Évet!

Zúzmara

2007-12-29T03:12:00.000-08:00

Az elmúlt hetek hideg, ködös időjárásának köszönhetően szépen megvastagodott a zúzmaralepel. Sajnos hó nincs. De így is gyönyörű, fehér bunda borítja az erdő fáit.
Rég szeretem volna már zúzmarás környezetben, monokróm színekkel valami nagyvadat fotózni.A zúzmara egyik feltétele a ködös, hideg idő. Ez az időjárás viszont nem túl kedvező a nagytelés fotózáshoz.
A mai nap úgy ítéltem, hogy a köd elvékonyodott annyira, hogy fotózni lehessen.
Sajnos csak egy kossal sikerült összefutnom..
De nem adom fel, ki kell használni a zúzmarás időszakot. =)

Hózúzás.

2007-12-28T11:01:00.000-08:00

A tegnapi kirándulás adta az ötletet.
Két hete tartó hideg, ködös időnek köszönhetően hihetetlen vastag zúzmara borítja az erdőt.
Barátokkal kirándulni voltunk és akkor láttam, hogy sok fáról már magáról hullik a fagyos teher alá. Próbáltam ezt a pillanatot lefényképezni. Nos ez így kivitelezhetetlen. Nem lehet tudni melyik fáról fog lehullani a zúzmara.
Majd a többiek játéka adta a megoldást. Ugyan is azzal játszottunk, hogy míg valaki elhalad a fa alatt addig a másik ember megrúgja a törzsét és beborítja a hóesés.
Nos ezen felbuzdulva ma a testvéremmel céliráynosan nekivágtunk az erdőnek. Olyan fákat kerestünk ami szépen megkomponálható egy lassúzáras zúzmara fátyolhoz.
Szegény tesóm délutánra már igen elázott, mert nem tudtam betelni a látvánnyal.
Na azért ő is élvezte.

Azt hiszem meghatározó nap volt ez kettőnk életében..

Első képek a kunyhóbol.

2007-11-29T09:08:00.000-08:00

Fényképezőgéppel felszerelkezve ültem ki a leskunyhóba. Eddig csak távoli megfigyeléseket végeztem, hogy ne zavarjam a madarakat.
Nem is gondoltam volna, hogy a szajkók lesznek a legnagyobb számban. Ez a félénk erdei madár nem zavartatta magát a kunyhó előtt. Kíváncsian nézegettek a tegnapi nyest tetemét. Ráültek, csipkedték. Mókás volt látni, hogy az eddig félelmetes ragadozó most beszálló fa ként "üzemelt" a szajkóknak.
A kiszórt magok közül a dió volt a legnagyobb sláger nekik. Fél óra alatt kiválogatták a napraforgó közül és elrepültek eldugni az erdőbe..

Leskunyhó

2007-11-23T08:51:00.000-08:00

Kész lett a leskunyhó.=) Többszöri átépítés és áthelyezés után a végleges helyére került. Legalább is ezen a télen itt lesz. A Rónya oldalon. A korábbi lesek tapasztalataiból tanulva megdöntöttem az üveg felső részét egy kicsit befelé. Így nem a közvetlen előtér tükröződik benne hanem az égbolt. Így bízunk benne, hogy a madarak nem fognak nekirepülni. A les előterében énekes madaraknak van kialakítva apró mag etetőtér. 15-20 méterre beülőfával ölyveknek van kihelyezve csali hús. Most már jöhetne a hideg és a hó..

Tekers-völgyi bika

2007-09-28T09:57:00.000-07:00

Katával mentünk ki szarvasbőgést hallgatni délután.
Korán indultunk egy kicsit így elsőnek felültünk a Rónya lesre. Innen messzire ellátni, hallani. Csendes volt még a környék. A szarvasok még pihentek.
Egy kölyök rókát vettünk észre a szemben lévő oldalon ahogy óvatosan somfordált a patak felé. Nagyon mesze volt.
Ölyvek keringtek előttünk. Kihasználva a délutáni meleg időt egyre magasabbra köröztek. Valószínű az idén kikelt fiókákkal gyakoroltak a szülők mert nagyon indulatosan vijjogtak nekik.
Élveztük a kellemes időjárást, gyönyörködtünk az ezernyi színű domboldalba. Majd hirtelen a völgybe egy erős hang tódult lefelé.
Korán elkezdődött ma.Még csak délután 3 óra volt.
Így gyorsan szedelőzködtünk és elindultunk a hang irányába. Fél úton letáboroztunk mert nem jött újabb bőgés így nem akartam tovább menni iránytalanul.
De nem kellett soká várni a szemközti domboldalon megjelent egy bika és egy tehén. Nagyon terelgette, szagolgatta az egyetlen partnerét. Az incselkedve nagyokat szökkent előtte. A bika szinte mérgesen rámordulva bőgött. Jelezve, hogy még is csak ő az úr.
Sajnos elég messze voltak, de bőgő bikát még sem hagyok ki fotózatlanul.=)
Mikor láttuk az irányt, hogy merre tartanak megpróbáltunk rájuk mozdulni.

Átkelve a Tekeres patakon, Hajnácskő felé húzott a bika hangja.
Már egész közel jártunk hozzá de sűrű bokroktól nem láttunk belőle semmit.
Egy tisztás szélén letáborozva megpróbálkoztam a bőgőkürttel. A bika hevesen válaszolt és izgatottam verdesett az agancsával, de nem közeledett.
Ezt játszottuk úgy 15 percen keresztül. Néha úgy tűnt közeledik majd máskor meg mint ha távolodna. Közben csak forgott és ezért hallottuk így.
Nem volt messzebb 40-50 méternél de még csak az agancsának a hegyét sem láttuk meg.
Egyszer csak valami gyanús lett neki vagy fordult a szél mert elhallgatott és óvatos neszéből hallottuk, hogy távolodik.
Sajnos ma sem jött lő-távra a szarvas, de így is élményekkel teli délutánunk volt.
Amikor Kata velem van mindig szerencsét hoz.=)

Szarvasbőgés

2007-09-25T10:26:00.000-07:00

Napok óta a szarvasok nyomában vagyok.
Sajnos kevés sikerrel.
Túlságosan meleg van és nagyon száraz az erdő. Minden lépésre hangosan csörren az avar, pattannak az ágak.
Ma reggel más taktikát találtam ki. Eddig megpróbáltam a bőgő bikára rácserkelni, most megpróbálok elé kerülni.
Még sötét volt mikor a Nagy-serpenyő völgybejáratához értem. Útközben próbáltam behatárolni, hogy melyik bika honnan bőg és legfőképpen, hogy merre mozog a tehenei után. Egy jó hangú, morcos uraság velem párhuzamosan halad a völgyben felfelé. A köztünk lévő távolság kb. 300 méter lehetett.
Még nagyon sötét volt így próbáltam időt nyerni és elé kerülni. Szép komótosan halad felfelé a völgyben. Szerencsére viszonylag sokszor bőgött így folyamatosan tudtam, hogy hol tart. Ahogy világosodott már gyorsabban tudtam haladni így előre siettem és egy alkalmasnak tűnő kis tisztás szélén letelepedtem.
Álcahálót kifeszítettem magam elé egy bokorra, kidugtam rajta az objektívet tüzelésre készen. A bika most egy ideje már nem mozdult. Egy helyről szólt a bőgés a szemközti domboldalon. Elővettem a bőgőkürtöt, hátha megtudom vele mozdítani.
Szinte árulásként hasított a völgybe a bőgőkürt hangja.
A válasz azonnal és keményen érkezett. Bőgve, futva, törve-zúzva közeledett a harcos. Gyorsan lehelyeztem a kürtöt magam mellé és vártam. A nagy lendület 50 méter után elfogyott a bika részéről. Még mindig volt köztünk 120-150 méter távolság és a kis tisztás után kefe sűrű bozótos. Így a szarvasból semmit nem hallottam.
Nosza bőgjünk neki újra. A bika ismét hevesen reagált. De nem nagyon akart eltávolodni a tehenektől. Folyamatosan bőgtünk egymásra és a bika egyszer csak elindult felém.
Már egészen közelről hallottam a bokrok zörgését ahogy agancsával próbál utat törni benne. Már csak 50 méterre lehetett előttem mikor irányt változtatott és nem a tisztásnak tartott, hanem egyenesen felém jött.
Így mikor már észrevettem a bikát nem volt messzebb mint egy kődobás.
Nem is fért bele a 400-as "optikába"..
Annyira ütötte az előtte álló bokrokat, hogy semmit nem hallott a fényképező gép csattanásaiból. Folyamatosan bőgött. Pont szemben állt velem, 8-10 méterre. Jól láttam a tekintetét, a remegő nyakát az erőlködéstől. Fülsüketítő volt ez az orgona. A rigyető szaga mindent átjárt, keveredve az őszi erdő avar illatával. Ez a legvarázslatosabb erdei kavalkád..

Egyszer csak közvetlenül mögöttem egy másik bika bőgése ijesztett meg. Meg sem mertem mozdulni, hiszen hátulról semmi takarásom nem volt. Abban bíztam, hátha a két bika pont előttem fog összeverekedni. Sajnos az új jövevényt erősebbnek gondolta a korábbi bika és olyan hirtelen és csendben eltűnt, hogy észre sem vettem, hogy mikor.
A most érkezett szarvas valóban öregebb volt de azért megküzdhettek volna a tehenek kegyeiért.=)
Sajnos ő sem maradt a porondon sokáig. Vetélytárs nélkül, furcsán tekingetett, hogy hova tűnt mindenki. Majd szinte nesztelenül ő is elballagott.
Sajnos igazán jó képek nem születtek, mert túl közel jött ki a bozótosból a bika.
Hihetetlen élmény volt 8-10 méterről, megcsodálni ezt az őserőt amit egy bőgő szarvasbika képvisel..

Triglav Nemzeti Park

2007-08-21T09:37:00.000-07:00

Másfél-hetes Szlovéniai kiránduláson voltam haverokkal. Egy nagyon kellemes benyomású országot jártunk be. Sátras kempinges kirándulás volt.
Lenvádnál érkeztünk az országba, szét is néztünk a városba, majd az első éjszakánk Ptujba volt. Egy nagyszerű termál kempingben. Megnézve a környéken található szőlő hegyeket és boros pincéket indultunk tovább Ljubljana felé. Gyönyörű város.. Nagyszerű kilátás nyílik rá a környék hegyeiről. Következő úticél Postojna volt a cseppkőbarlang. Hatalmas és profi modon feltárt bemutatott barlang ez. Egy kis vonattal lehet megközelíteni a hegy belsejében induló gyalog útvonalakat. Erdemes ellátogatni a közelben található Predijama kastélyba.
Brutális ..
Az este mar a tengerparton ért minket Piranba.. Egy igazi gyöngyszem ez a város. Keskeny sikátorok, meredek kis utcák, gyönyörű kilátás a várból az öbölre. Két nap tengerpart után végre hegyek következtek.
Triglav.. Felvonoval mentunk fel a Vogel-ra majd onnan túrázás. Gyönyörü képeket lehetett itt keszíteni, bár borongos idő volt. De így legalább lehetett játszani hosszú zársebeséses képekkel. Külön váltam a csapattól es egyedül hódítottam meg egy jeges, gleccserszerű hasadékot. Útközben legelésző zergecsapatot riasztottam meg. Persze a nagylátó objektívvel nem lehetett róluk értelmes képet készíteni. Egy idő után hatalmas, függőleges sziklafalak állták el a továbbhaladás útját. A visszaút talán még nehezebb volt mint a hegyoldal megmászása.
Kellemesen elfáradtam.=)
Este Bohinjska Bistrica nevű község kempingjébe aludtunk. Gyönyörű hegyek, ködös völgyek vették körbe a sátrakat. A hazaút során egy napot a Bledi-tó és környékén kirándultunk. Majd Mariborba megnéztük Európa legidősebb termő szőlőtőkéjét.
Igazán gyönyörű kirándulás volt ebben a kicsiny, de változatos országban.

Küszvágó csér

2007-06-09T08:31:00.000-07:00

Mai nap észrevettem meló közben, hogy egy kiugró sziklán a küszvágó csérek randevút adnak egymásnak. A hím madár udvarlása jeléül halat hordott a párjának.
Kész is lett a haditerv és késő délután a sziklás tengerparton hasaltam madárra várva.
Nem is kellett túl sokat várni és a csérek újra birtokba vették a sziklatömböt.

Csigaforgató

2007-05-31T08:24:00.000-07:00

Napok óta tervezek, próbálok egy fejembe lévő képet megvalósítani.
Most végre sikerült..
A csigaforgató a gránit sziklás parton keresgélt. A képkészítésekor az objektív előterébe hagytam, hogy belógjon egy szikla. A háttérben lévő gránit tömbök is kiestek a mélységélesség tartományából. Így egy nagy "vattacukor- habba" állt a madár.

"szürke gém telep"

2007-05-13T10:32:00.000-07:00

Ma meló után gondoltam átkenuzok az egyik lakatlan szigetre ahol már korábban, több fekete fenyőn fészkelő szürke gémet(Ardea cinerea) megfigyeltem. A sziget egy része őserdő sűrűségű kaotikus, dzsungel. Fenyő, nyírfa, áfonya, törpefenyő, szeder alkotta szinte járhatatlan erdőkép, mintha nem is Európában lennék..
Az otthoni szürke gém fészkelő helyekhez szokott szememnek hihetetlen furcsa fekete fenyők csúcsán lévő hatalmas fészkek. 2-3 hektáros szigeten 25-30 pár gém fészkel.Sőt még egy holló pár fiókáit is észrevettem a fenyők csúcsán. A talajon is léptem nyomon madarakat zavar fel az ember. Fészkéről eltotyogó pehely récék, hangosan riasztó csigaforgatók, az embert szinte megtámadó hering sirály, ezüst sirály, dolmányos sirályok. Vagy egy kicsit bátortalanul támadó viharsirályok. Közvetlenül az erdő szélén egy kanadai ludat latok kotlani a fészkén. Elkerülöm, hogy ne zavarjam.
Idillikus paradicsomi állapot.=)
Bemászom a fák közé az "erdőbe". A szürke gémek hangosan kiabálva, köröznek a fejem felett. Elrejtőztem egy sűrű bokor takarásában és így a madarak elkezdenek visszaereszkedni a fák csucsaira. Ilyen közelről látva lenyűgöző méretű egy szürke gém.
Nem zavargatom tovább a költő madarakat gyorsan elhajózok a szigetről..

Őzfül.

2007-04-27T10:22:00.000-07:00

Napok óta lesben vagyok az egyik lucerna tábla szélénél. De mindig messze jönnek ki az őzek.
Ma elhatároztam, hogy nem hajnalba megyek ki, hanem megvárom míg elfekszenek és megpróbálok rájuk cserkelni.
Úgy is lett. Így elég volt 8 órakor indulni. A tábla szélénél távcsövezve egy sutát és egy fiatal bakot láttam kb. 4-500 méterre a lucernásba. Hátizsák, távcső marad. Fényképezőgépet egy egylábú állvánnyal megerősítve, elindultam. Még elég kicsi volt a lucerna így igen csak hajolva kellett közlekednem. Szerencsére nem felém feküdtek. Csak az agancs és a fülük látszott ki fekve a lucernából.
Már csak úgy 100 méterre lehettek mikor észrevettem tőlem balra úgy 50 méterre egy másik őzfület. Az is suta volt. Egy darabig gondolkoztam rajta, hogy ezt cserkelem be, de maradtam a baknál. Annak még is csak van valami a fején.=)
Félig kúszva-mászva közeledtem feléjük. Magam elé tartva az állvány félig kihúzott lábát.
20-25 méterre sikerült megközelítenem a bakot. Úgy döntöttem nem megyek közelebb, ez a távolság jó lesz ha feláll majd. Belőttem az élességet, megnéztem a értékeket és vártam.
Egy pacsirta emelkedett meredeken az égnek folyamatos, hangos énekléssel figyelmeztet, hogy közel merészkedtem a területéhez..
Nézegettem a kis bakot. Tetszett ahogy forgatta a fejét és néha felém nézve csak az agancs és a füle látszott ki a zöld mezőből. Készítve egy képet azonnal meghallott a bak. És nem ám szép finoman felkelve, figyelve pózolt volna. Hanem azonnal felugorva már fordult is és sebesen elviharzott...
Na szép, gondoltam magamba.
Ezt nem teljesen így terveztem.
De ahogy visszanéztem a képeket (a java persze bemozdult) megörültem az "őzfüles" képnek. Pont olyan lett mint ahogy elképzeltem.
Így elégedetten sétáltam vissza az otthagyott hátizsákért.

Énekes hattyú

2007-02-18T06:59:00.000-08:00

Svédország..Styrsö..
A munka mellett azért marad időm madarászni. Ma sikerült kifigyelnem egy Énekes hattyút (Cygnus cygnus).
Elég csapzott volt szegényke és egyedül is volt. Teljesen barátságosan úszkált egy öbölben.

Későí találka.

2006-10-31T00:24:00.000-08:00

Elhallgattak már a szarvasok, most a muflon csigák csattanásitól hangos az erdő. Szerettem volna muflon viaskodást fotózni, de egész délután hiába kuporogtam a magaslesen. Még csak nem is láttam őket.
Már jócskán lenyugodott a nap a mély völgyben mikor elindultam hazafelé.
Az erdei úton ballagva halk avarcsörgést, nagyvad vonulását hallottam meg. Gyorsan elő az állvánnyal. A fényképezőgépet ráerősítem, probálom beállítani a megváltozott fényviszonyoknak megfelelő értékeket. Iso 640 remélem elég lesz...
Lassan közelednek az úthoz, egy ritkás meredek domboldalon. Már látom őket, szarvasok. Egy fiatal bika, tehén, ünővel. Hárman vannak. Elsőnek a fiatal bika jön ki a tisztás szélére. Fákról csipegetve lassan ballag lefelé. A fényképezőgép kattanására felkapja a fejét, de megnyugszik és halad tovább. Az útra lépre rám néz és meredten figyel. Mint egy modell megvárja míg lefényképezem majd belép a sűrűbe. Utána ballagó tehénről is készül emlékkép..
Elvonultak, várok még egy kicsit de a teljes sötétedés véget szab a fotózásnak..

Füzike

2006-10-13T06:47:00.000-07:00

Utóbőgést szerettem volna még hallani, fotózni. De már csak a néma de színes Mátrában gyönyörködhettem.
Szarvasok helyett négy Csilpcsalp füzikét (Phylloscopus collybita) sikerült kilesni. Amit az őszi, színes bokrok levelei között, hol eltüntek, majd egészen máshol előbukkantak. Nagy nehezen sikerült egy-két éles képet készíteni róluk..

Ez közel volt.=)

2006-10-10T10:00:00.000-07:00

Az elmúlt napokban egész jó mozgás volt az egyik dagonyánál. (A másik képlent, egy pár nappal korábban készült ott)
Úgy terveztem délután kinézek oda hátha jön valami megint még világosba. A víz közelében vagy egy szóró és egy magasles is.
Gondoltam nem megyek fel a lesre mert magasról fényképezve nem az igazi a perspektíva.
Így befészkeltem magam a les lábai közé.
Kifeszítettem az álcahálót magam elé és várakoztam..
1 órája ücsöröghettem mikor úgy 100 méterre megjelent egy két év körüli kan. És mint akit zsinóron húznak elindult a les felé. Gondoltam majd rákanyarodik a szóróra.
De nem.
Elhaladt mellette és egyenesen jött felém. Én már az elejétől fogva a gép mögött térdeltem és keresőn keresztül követtem. Már olyan közel járt, hogy nem fért a keresőbe..=) Valamit megérezhetett mert megállt úgy 8-10 méterre tőlem. Kihasználva, hogy rám néz készítettem egy képet. A következő pillanatban egy nagy fújás és már fordult is meg. Meglepő gyorsan és halkan el is tűnt.
Mint ha ott se lett volna...
Még üldögéltem egy darabig és élveztem egy kicsit az októberi meleget. Azon tűnődve, hogy vajon miért jött ennyire közel a leshez a disznó?
Utána jutott csak eszembe, hogy valószínűleg a lesen tárolt kukoricából potyoghatott egy két szem mindig a a les alá és azt jött volna összeszedni.. De nem is gondolta, hogy ott meg én várok rá.=)

sweden

2006-07-01T07:33:00.000-07:00

Egy újabb madarásznap svédbe. Jobban mondva minden nap megyek meló után madarászni.=) Sok olyan madár gyakori itt ami otthon igazi kuriózum, számomra. Talán a legszebb és mindenhol látható madár a csigaforgató (Haematopus ostralegus).
Nem tudok betelni ezek fotózásával..
Szerencsére nem is kell.=)
Ezek a madarak viszonylag bizalmasak így nem szükséges különösebb álcázás a fotózásukhoz. Ha az ember nyugodtan ül egy darabig lassan visszamerészkednek és élik a mindennapi életüket a fényképezőgép előtt.

Kazsu Attila

2006-02-20T10:06:00.000-08:00

Régi tervemnek kezdek neki..
Ünnepnapokról fogok írni. Szavakba ölteni a napi eseményeket. Azokat a napokat amik egy kicsit más mint a többi.